Tíz éve kezdődött az egyik legismertebb magyar séf, Pesti István számára az a tatai kaland, amely azóta két Michelin-csillagot ért. Mi tartja ott, mi tartja a konyhában, és mit hiányol a magyar konyhából? Erről is beszélgettünk vele, és közben megnéztük, milyen a csúcsgasztronómia, ha igyekszik egyáltalán nem foglalkozni az aktuális trendekkel.
A magyar gasztronómia meghatározó szereplői alapítottak közös vállalkozást.
Egy kicsit északi, egy kicsit szatmári. Kiosztották a Dining Guide elismeréseit.
A Michelin csak tavaly merészkedett ki a fővárosból, a hazai gasztronómia másik legfontosabb díja, a Dining Guide Étteremkalauza esetében mostanra már a vidéki helyek kerültek előtérbe.
Az első magyarországi Michelin-kalauzban két vidéki étterem is csillagot kapott: az esztergomi 42 és a tatai Platán Gourmet, utóbbi mindjárt kettővel lett gazdagabb. A két étterem séfjével, Barna Ádámmal és Pesti Istvánnal beszélgettünk a vidéki és általában a magyar gasztronómiában rejlő lehetőségekről.
A tatai Öreg-tónál működő Platán Gourmet étterem is két Michelin-csillagos lett a budapesti Stand bisztró mellett –jelentették be csütörtökön este, amikor kihirdették a csúcsgasztronómia legrangosabb elismeréseit, most először az egész országból. A Platán másik része, a Bisztró szintén bekerült a Michelin szélesebb, majdnem ötven éttermet tartalmazó válogatásába. A díjátadó után az étterem séfjével, Pesti Istvánnal beszélgettünk arról, mi az, ami inspirációt adhat a magyar konyhából, és mi az, ami nagyon hiányzik neki belőle.
A Michelin most először nem csak a budapesti éttermeket mérte fel, hanem az egész országban kutatta a csúcsgasztronómia képviselőit.
